a mikroszkóp találmánya a 14.századra vezethető vissza a szemüveglencsék őrlésének olasz művészetéhez. Ezt a technológiát Hans és Zacharias Janssen Holland lencsevágók vették fel 1590-ben, hogy az első mikroszkópot két lencsét egy csőbe helyezzenek. 1675-ben Anton van Leeuwenhoek egy egyszerű mikroszkópot használt egyetlen lencsével, hogy részletesen megvizsgálja a vért, és ő lett az első személy, aki leírta a sejteket-a vörösvértesteket, amelyek oxigént hordoznak a test körül.,

az évszázadok során, mikroszkóp már szerves része a fejlesztési immunológiai kutatás, de talán a formatív pillanat volt, 1878-ban, amikor Paul Ehrlich, egy fiatal tudós a Strehlen (most Strzelin), Poroszországban (ma Lengyelország) leírt doktori értekezését a felfedezés egy új összetevő, a vér, amely felhívta a hízósejtek. Úgy találta, hogy az egyszerűen plazmasejteknek vélt granulált protoplazmát mikroszkóp alatt láthatóvá lehet tenni lúgos festék hozzáadásával.,

úgy gondolta, hogy ezek a granulált sejtek a jó táplálkozás jelei, ezért nevezte el őket a Mast nevű állati hizlaló takarmány német szaváról. Valójában mikroszkópja segítségével Ehrlich felfedezte az emberi immunrendszerhez tartozó kulcsfontosságú sejttípust, az elsőt a sok közül. A hízósejtekről ismert, hogy gyulladásos és allergiás reakciók során hisztamint és más anyagokat szabadítanak fel.,

Ehrlich érdeklődése a mikroszkóp színezékek iránt, amelyek különbözőképpen megfesthetik a szöveteket, azt is eredményezte, hogy ő volt az első személy, aki megkülönböztette a limfocitákat és a leukocitákat, a fehérvérsejtek két fő csoportját – az immunrendszer létfontosságú szereplőit. Folytatta, hogy végezzen még sok más szeminárium felfedezések immunológia, mint például a kísérletek immunizálására egerek ellen mérgek, nevezetesen a ricin toxin, és az ötlet egy” mágikus golyó ” alapján specifikus antitestek célzott betegségek., Munkássága 1908-ban Nobel-díjhoz vezetett immunológiai munkássága elismeréseként, elfogadó előadásában pedig elismerte a mikroszkóp fontosságát az élet megértésében.

de érdekes módon úgy gondolta, hogy a mikroszkóp kora elérte a zenitjét. “Hajlamos vagyok azt hinni, hogy az a határ, amit a mikroszkóp is már nekünk, most, hogy jön, hogy további behatolás a fontos,-szabályozó probléma a sejt az élet még a magasan finomított optikai segédeszközök lesz semmi haszna számunkra” – mondta.,

nem tudta, hogy a címkézés további fejlődése, mint például az immunfluoreszcencia, valamint a mikroszkopikus technológia, mint például az elektronmikroszkóp és a pásztázó-alagútmikroszkóp, még további fényt vet az immunrendszer összetett működésére.