A hugenották (jelentése “Konföderáció”) nevet Kálvin János francia protestáns követőire alkalmazták a 16.és 17. században. 1560-ra a hugenották a francia lakosságnak csak 10% – át tették ki, de számuk számos kiemelkedő tisztviselőt és nemest tartalmazott.Franciaországot tönkretették a vallásháborúk (1562-98), amelyek római katolikus erőket vetettek fel a protestánsok ellen. Ennek az időszaknak a leghírhedtebb eseménye az 1572 – es Szent Bartholomew-I napi mészárlás volt, amelyben több tízezer Hugenót öltek meg., (A hugenotta források 70 000 halálesetet követeltek, de a legtöbb más hatóság 30 000-hez közelebbi számot említ.) Az ilyen megfordítások ellenére a franciaországi protestáns erők tovább erősödtek, és a nantes-i ediktum (1598) révén szinte teljes vallásszabadságot biztosítottak. Ekkorra a hugenották a középosztálybeli üzletemberek és kézművesek-a francia gazdaság gerincét képező-támogatásának nagy részét igényelték.Lajos és XIV.Lajos király uralkodása idején, amikor a római katolicizmus a felemelkedőben volt, a dagály a protestánsok ellen fordult., 1685-ben visszavonták a Nantes-i ediktumot, amely megszüntette a hugenották által élvezett vallási biztosítékokat. Ezt követte a hugenotta lakosság szinte teljes evakuálása, így Franciaország szilárdan római katolikus maradt, de sok legtermékenyebb polgára hiányzik.A hugenotta menekültek New Yorkban, Massachusettsben és Dél-Karolinában, valamint számos nyugat-európai országban telepedtek le.