a protekcionizmus kormányzati filozófia a külkereskedelem felé. E filozófia szerint a kormányoknak tarifákat és kvótákat kellene alkalmazniuk, hogy megvédjék a hazai cégeket a külföldi versenytől. A protekcionista kereskedelempolitikák célja, hogy az ország folyó fizetési mérlegének hiányát a többlet felé tolja, azáltal, hogy megpróbálja növelni az ország exportbevételét vagy csökkenteni az importkiadásokat.

példák a protekcionizmusra

1. Tarifák: a tarifa az importált árukra és a seivcekre kivetett adó., A tarifákat olyan kormányok használják, amelyek protekcionista tendenciákkal rendelkeznek, mivel úgy tervezték, hogy az import drágább legyen a belföldön előállított helyettesítőkhöz képest. Segíteniük kell a hazai termelőket abban, hogy leküzdjék a külföldi versenyt a hazai piacokon.

2. Kvóták: a kvóta az importált áruk mennyiségének fizikai korlátozása, amelyet egy ország hazai piacára lehet értékesíteni. A kvóták protekcionista politikai eszköz., Ha a piacra behozott áruk mennyisége korlátozott, a hazai fogyasztóknak nem lesz más választásuk, mint a hazai termelésű alhalmazok megvásárlása a kvóta kitöltése után. Az embargó nulla kvóta, azaz. egy ország exportjának teljes tilalma.

3. Támogatások: a támogatás a termelőnek adott pénzösszeg, egységenként, a kormány által. A támogatások csökkentik a költségeket, lehetővé téve a piaci árcsökkentést anélkül, hogy veszélyeztetnék a haszonkulcsot., Egyes országok a támogatásokat arra használják fel, hogy tisztességtelen költségelőnyt biztosítsanak a hazai vállalkozásoknak azokkal a külföldi cégekkel szemben, amelyek nem kapnak ugyanazokat a támogatásokat kormányaiktól.

4. A kereskedelem rejtett akadályai:

a. A közvetett adókulcsok manipulálása: a kereskedelmet a hazai gyártók javára lehet átirányítani a jellemzően importált termékek jövedéki adójának növelésével, a jellemzően exportált termékek jövedéki adójának csökkentésével. Az import magas jövedéki adója növeli az árát, így kevésbé vonzó, mint a belföldön előállított helyettesítők.

b., A bevándorlás megelőzése: egyes kormányok megakadályozzák az emberek szabad mozgását a vámunióban azáltal, hogy megtagadják a bevándorlók szakmai képesítésének elismerését. Az ötlet az, hogy megakadályozzuk a külföldi állampolgárokat abban, hogy olyan munkahelyeket vállaljanak, amelyeket egyébként egy helyi végezhetne.

c. késések és bürokrácia a határokon: egyes országok szándékosan olyan papírmunkákat hoznak létre, amelyeket az exportőröknek át kell gázolniuk a nemzeti határ átlépése érdekében. Ennek eredményeként ez visszatarthatja azokat a külföldi cégeket, amelyek belföldi piacon akarnak árukat eladni.

d., Jogi akadályok: egyes országok rendszeresen módosítják a termékszabályokat és a biztonsági előírásokat a külföldi import megakadályozása érdekében.

E. beszerzés: a közszféra közbeszerzési politikái a hazai beszállítóknak kedvezhetnek. Például az olasz kormány évek óta csak olasz autókat vásárolt rendőrségének, még akkor is, ha az olasz gyártmányú autók rossz ár-érték arányt képviselnek a külföldi helyettesítőkkel szemben.

F. nyilvános tájékoztató kampányok: az információs kampányok arra ösztönözhetik a háztartásokat, hogy protekcionista vásárlási szokásokat fogadjanak el., Például Nagy-Britanniában az 1970-es években a kormány megpróbálta bekeríteninagy fogyasztók “vásárolni Brit”.