mint a kerék, a városok és a jogi kódexek esetében, úgy tűnik, hogy az írott irodalom legkorábbi példái az ókori Mezopotámiából származnak. A sumér civilizáció először I.E. 3400 körül kezdett írni, amikor agyagtáblákon kezdtek jelöléseket készíteni egy cuneiform néven ismert forgatókönyvben. Szövegeik általában gazdasági és adminisztratív dokumentumokból álltak, de az I.E. harmadik évezredre a sumér írástudók esszéket, himnuszokat, verseket és mítoszokat is lemásoltak., Két, a legrégebbi ismert irodalmi művek a “Kesh Templom Himnusz” pedig az “Utasításokat Shuruppak,” mindkettő létezik írott verziói társkereső mintegy 2500 B. C. Az egykori ősi óda a Kesh-templom, valamint a istenségek, hogy a lakott, míg az utóbbi egy darab “bölcsesség irodalom” formáját ölti bölcsen tanácsot állítólag átadta a Sumér király Shuruppak, hogy a fia, Ziusudra. Shuruppak egyik közmondása figyelmezteti a fiút, hogy ne “ítéljen el, amikor sört iszik.”Egy másik azt tanácsolja ,hogy” egy szerető szív családot tart fenn; egy gyűlölködő szív elpusztítja a családot.,”

Míg Shuruppak az apai bölcsesség az egyik legősibb példa az írott irodalom, a történelem legrégebbi ismert fiktív történetet valószínűleg a “Gilgames,” egy misztikus vers, amely először jelent meg olyan korán, mint a harmadik évezred B. C. A kaland teli történet középpontjában egy Sumér király nevű Gilgames, aki le, mint az, hogy egy harmadik ember kétharmada isten. A tizenkét agyagtábla szövegértése során egy klasszikus hős útjára indul, amely látja, hogy megöli a szörnyeket, könyököl az istenekkel, és keresi a halhatatlanság kulcsát—mindez kiszámíthatóan tragikus eredményekkel., A Gilgames-eposz az I.E. 2100-ból származó sumér versek és mesék sorozataként indult, de a legteljesebb változatot az I. E. 12. század körül írták a babiloniak. A történet később I.E. 600 után került a történelembe, és csak a 19. század közepén tártak fel a régészek egy példányt az iraki Moszul város közelében. Azóta a tudósok üdvözölték a 4000 éves eposzt, mint alapvető szöveget a világirodalomban.