bár sok részletet a Columbia utolsó útja, már régóta ismert, ez volt a kiterjedt tanulmány valaha végezni, hogy az űrhajósok meghalt, mit lehetne tenni, hogy javítja a túlélés esélyét egy későbbi baleset.

bár az űrsikló felszállás közben felbomlott, sorsa csak a felemelkedés során megpecsételődött, amikor egy 1,67 kilós szigetelőhab elszakadt egy külső üzemanyagtartálytól, és a hajó bal szárnyának élébe csapódott., A hab lyukasztott egy lyukat, amely később lehetővé teszi a túlhevített gázok számára, hogy a szárny belsejét átvágják, mint egy fúvókát.

a hab hatása nyilvánvaló volt az indításkor készített videókban, és a Columbia 16 napos küldetése során a NASA mérnökei könyörögtek a misszióvezetőknek, hogy vizsgálják meg a szárnyat, hogy a csapás súlyos károkat okozott-e. A vezetők azonban szilárdan ragaszkodtak ahhoz az akkori általános meggyőződéshez, hogy a habcsapások viszonylag ártalmatlanok, és fenntartási problémát jelentenek, nem pedig végzetes kockázatot.,

egy 2003 augusztusában kiadott közleményben egy vizsgálóbizottság később megállapította, hogy a nemzeti Repüléstechnikai és Űrkutatási Hivatal” törött biztonsági kultúrája ” nagyrészt felelős a halálesetekért. Kifogásolta, hogy a vezetők önelégültek, és túl szorosan összpontosítanak az ütemezésre és a költségvetési nyomásra.

a baleset után a NASA újratervezte az űrsikló külső üzemanyagtartályát, és jelentősen csökkentette az indítás során keletkező hab mennyiségét, többek között az űrsikló fizikai változásai között., Miután a balesetvizsgálati testület jelentése megjelent, a NASA kinevezte a crew survival study group-ot is, amelynek jelentése a következő címen található www.nasa.gov. a shuttle flotta 2010-ben nyugdíjba vonul.